Váralmás Falu

A váralmási kolostor első írásos említése 1234-ből származik, amikor a premontrei határozat kolostorokat tartalmazó listáján szerepel, mint a Promontor Oradiai kolostor kiegészítője.

 Váralmás, mint település, valószínüleg már a kolostor létrehozása előtt létezett, de csak egy évszázaddal később igazolják a dokumentumok, alíg az 1335-ös évek kezdetén. A “pápai számvetés” –ek szerint, amikor a kalatai főesperesről írnak, a következőt találjuk „Pável atya Váralmás faluból”.

A tatárjárás után, amelynek során lerombolták a kolostort, Váralmás birtoka először a Gergely családhoz, majd a Borsa családhoz jutott, akikhez nagy valószínűséggel köthető az almási vár felépítése is.

A XIX. század elején a Csáky család épít egy kúriát Váralmáson, amelyhez felhasználja a vár köveit is.

A falu református temploma a XIII. században, az ortodox pedig 1939-ben épült.

Almási Vár

Katonai Emlékmű Öregtornya – XIII. század

Váralmás település közelében dominál a dombtetőt körülvevő környezet, ahol megtalálható az azonos névvel rendelkező vár, amelynek történelme egybefonódik a település történelmével. A XIII. századi régi épületből ma már csak a romok találhatóak, a település története azonban szorosan kötődik a vár történetéhez, ahhoz a váréhoz, amelyik felügyelte az összes bejáratot az Almás völgyéből.

1241 tavaszán, amikor a tatárok Magyarország fele haladtak, kifosztották és tönkretették a váralmási kolostort. 1249-ben a váralmási birtokot IV. Béla magyar király a királyi udvar bírójának adományozza, a Geregye nemzetségből származó Pálnak, jutalomként a tatárok és a germánok ellen folytatott csatákban mutatott érdemeiért. Zalai Pál, annak érdekében, hogy megfékezze a tatár támadásokat, elkezdi megerősíteni a kapott területeket, amelynek folytán megkezdődik az almási vár építése, láthatóan a régi kolostortól indulva.

Először csak egy öregtornyot építettek (egy olyan építmény, ami ma is létezik), körülvéve árokkal és völggyel, amely egy patkó formájú védő környezetet formált, később azonban még egy övezetet hozzácsatoltak, amikor a kapcsolatot az alsó és a felső vár között egy kapu biztosította. A vár 1247-1278 között épült, mint az egyik legrégibb és legerősebb középkori vár Erdélyben.

Az 1277-es évek után a Borsa családi ágból származó Dezső tisztségviselőről találunk feljegyzéseket, a vár és a terület ügyintézőjeként. Mivel személyesen is jelen volt Almáson, ő maga vezette a vár felerősítésével kapcsolatos munkálatokat, ami által megmaradt az emberek emlékezetében, illetve különböző dokumentumok azt bizonyítják, hogy a helybeliek elnevezték a települést Dezsőfalvának.

Az évszázadok során a vár különböző ostromoknak volt alávetve, amlyek az Erdélyi nemesség és Magyarország királya között folytak.

A romos vár újjáépítését alíg 1627-ben a Csáky nemesi család kezdeményezte, majd 1658-ban megtörtént az utolsó nagy ostrom: a várat elfoglalták a tatárok, akik Kolozsvár irányából érkezvén a meszesi kapu fele haladtak. Az ostromlók leigázták a helybelieket és felgyújtották a várat.

A vár öregtornya (a középkori várak legjobban megerősített része), habár csak romokban, az egyetlen megmaradt várrészként, ma is uralja a környezetet. Az öregtorony már a messzi távlatból látható.

Úgy tűnik, hogy az erődítmény két különböző ágazattal rendelkezett: a felső vár, ami valószínűleg a kezdeti épületet képviselte, illetve az északi külső erődítmény. A várba való belépést egy híd biztosította, ami a várt körülvevő sáncon át volt elhelyezve.

A várromok csak kis mértékben megtalálhatóak. Az egyetlen földfeletti rom a négyszögletes alappal rendelkező öregtorony (kb. 9,80 m, az oldalai kb. 3 m-esek).

A romok azt jelzik, hogy a földszinten, a fal vastagságában egy tartály volt helyezve, illetve a II. es III. szinten két különböző kémény nyomait találták. Az öregtoronyból faltöredékek indulnak kelet és délkelet irányba, amelyeket később bizonyosan tovább építettek. A közelben egy kápolna tervrajza körvonalazódott. Minden bástyafal, mint a szárny egyéb hozzátartozói, eltűntek a föld színéről.

“Az alsó vár magába foglalt egy palotát, a hölgyek házát, a vendégházat, a dorobánfiak házát és egy konyhát. A belépés az alsó várból a felső várba egy kapun keresztül történt.

A felső rész védte a palotát, az úr és az úrnő házát, a parókiát, a kápolnát, a börtönt, a mosókonyhát, a vendégszobát és a konyhát. A vár alatt meg lehetett csodálni a veteményeskertet, a szőlőst, a méhkaptárakat és a gyümölcsöst. A vár magába foglalt egy sörözőt és egy malmot is. Napjainkban csak az öregtorony délnyugati falai és a mellékletek alapzatai láthatóak. Az öregtorony helyi kövekből épült, elérvén a 20 méter magasságot. A külső falsík ma is létező elemei megtartják azoknak a gerendáknak a nyomait, amelyek tartórendszerként szolgáltak a felső szinteknek és egy sarokban lévő csempekályha kéményének “, mondta Csók Zsolt.

Ma még láthatóak a torony maradványai. A várba való belépést egy híd biztosította, ami a várt körülvevő sáncon át volt elhelyezve. A fentmaradt romok hozzátartoznak a 2004-es év Szilágy megyei műemlékek listájához és a Nemzeti Régészet Repertoriumához.

Az Almási Vár Napok

A dombok lábainál található fennsíkon, amelyet az öregtorony árnyékképe még annyi idő után is ural, megtelve több évszázadokon át felhalmozott rejtéllyel, minden év augusztus 19-22 közötti vasárnapján megtartják az Almási Vár Napot, egy olyan eseményt, ami itt zajlik 2009 óta, a Nagyboldogasszony utáni első vasárnapon.

A bejárat a falu központjából vezet. Az út autóval is megközelíthető egészen 100 m távolságra a vártól. Május 1-kor, illetve az Almási Vár Napokon, augusztusban, minden évben rengeteg ember megtalálható a vár lábainál.

A Csáky Kastély

Barokk műemlék – XIX század

 

A Csáky kastély egy udvarház típusu épület, Váralmás településen található, Szilágy megyében. Szilágy megye történelmi műemlékeihez tartozik. A kastélyt a XIX. század elején kezdte építeni a Csáky család. Őseik 1594-ben jöttek erre a vidékre, amikor Báthory Zsigmond fejedelem az erdélyi sereg főkapitányának, Csáky Istvánnak adományozta az almási birtokot. A leszármazottak 1808-ban fogtak hozzá az udvarház építéséhez, amely méreteivel, a hozzá tartozó melléképületekkel és a bírtokkal Kalotaszeg legnagyobb kúriája lett.

Építésében felhasználták az egykori almási vár kőmaradványait. A melléképületeket később lebontották, az épület pedig siralmas állapotba jutott. A kastély egy lenyűgöző parkot is tartalmazott.

A erdő jobb szélén (ha a várral szemben állunk), mintegy 500-600 m, egy mauzóleum és egy kripta talalható, a mauzóleum ma már romos állapotban. Az emlékmű darabjai szétszórva találhatóak a romos sír körül. Nagy bizonyosággal itt alussza örök álmát a Csáky család.